Egészségügyi szolgáltatás

EFFAT-HOTREC Közös Nyilatkozat a feketemunkáról

Tájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártyáról

SIGNAL – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ajánlat

Készül a vendéglátásra vonatkozó Jó Higiéniai Gyakorlat útmutató

2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

Egészségügyi Szolgáltatás

Kedves Szb-titkár, ÜT-elnök Kollegánk!

Több éve sikeresen szerepel szakszervezetünk szolgáltatásaként tagjaink és családtagjaik részére a komplex nőgyógyászati, hasi ultrahang és mammográfiai vizsgálat.

Magyarországon a második leggyakoribb halálok a rákbetegség, évente 60.000 a megbetegedések száma, és 30.000 ember évente rákbetegségben meghal. Komoly életminőség-rontó tényező az úgynevezett „néma betegség” a csontritkulás is. A mellrák és a csontritkulás ma már tudjuk férfitársainkat sem kíméli.

A csontritkulás vizsgálathoz a rendelésen beutalót biztosítanak igény szerint.

Szakszervezetünk az országban egyedülállóan biztosítja egy helyen, egy időben az összes nőgyógyászati szűrővizsgálatot, a hasi ultrahang vizsgálatot (máj, epe, vese, stb.), 35 év felett a mammográfiai vizsgálatot (a leletet azonnal kiadják, értékelik), egyéb nőgyógyászati problémák kezelését, amelyet a legkorszerűbb technikával végeznek el, a munkaidő és a szabadidő gazdaságosabb felhasználásával.

A felsorolt vizsgálatok elvégzése

MINT SZAKSZERVEZETÜNK SZOLGÁLTATÁSA DÍJTALAN!

TAJKÁRTYÁT KELL VINNI

(Magánrendelésen hasonló színvonalú vizsgálat 10-45 ezer forint)

A vizsgálat helyszíne:

Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat – Csengery utcai Rendelőintézete

Budapest, VII., kerület, Csengery u. 25. földszint.

(Csengery utca – Király utca sarok, 4-6-os villamossal Király utcai megálló)

Dr. Ács Miklós főorvos Csütörtökön – Pénteken 15 órától 20 óráig

Bejelentkezés: (Csoportosan is lehet)

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZETNÉL

Tel.: 311-94-36, 3310-560

Egészségvédő Érdekvédelemként kérlek, szervezd meg szakszervezeti tagjaink és családtagjaik számára a komplex vizsgálaton való részvételt az életkilátások növelése, az életminőség javítása érdekében, különös tekintettel az egyre növekvő nyugdíjkorhatárra.

Baráti üdvözlettel:

Dr. Várnai Zsuzsanna

Budapest, 2011. február ügyvezető elnök

Vissza a tetejére

EFFAT-HOTREC Közös Nyilatkozat a feketemunkáról az európai szállodai és étteremi szektorban

Az európai szállodai és étteremi szektor tagjai, az EFFAT és a HOTREC üdvözli az európai intézmények kezdeményezését a feketemunkáról. Egyetért az alábbi három dokumentummal.

• A Bizottsági Közlemény: Belépni a harcba a feketemunka ellen
• Az Európai Parlament Állásfoglalása a Bizottság Közleményével kapcsolatban
• Az Eurofund jelentése: Módszerek a feketemunka kezelésére az Európai Unióban.

A Bizottsági Közlemény szerint a feketemunka definíciója: minden olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, de nincs bejelentve a hatóságoknak.

A Közlemény szerint a feketemunka mértéke és jellemzői eltérőek a tagállamokban, néhol elérheti a GDP 20%-át is, és a déli és keleti országokban ennél magasabb is lehet. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint a munkaerőigényes szektorok (többek között a szálloda és vendéglátás szektor) a leginkább érintettek ez ügyben. Az EFFAT és a HOTREC által 2008-ban elvégzett felmérés szerint a feketemunka szintje a vendéglátó szektorban a legtöbb tagállamban magas vagy közepes szinten volt.

A Bizottsági Közlemény szerint a munkaadók, a munkavállalók, az önálló munkavállalók, valamint a fogyasztók azért választják a feketemunkát, mert – a büntetés kockázata ellenére is – nyerhetnek azzal, hogy elkerülik az adókat és a TB hozzájárulásokat, a társadalmi jogok biztosítását (minimálbér, munkavédelmi jogszabályok, szabadsághoz való jogosultság) és a járulékok költségét (regisztrációs kötelezettségek, egészségügyi és biztonsági járulékok).

A feketemunka a feltételek romlását okozza mind a munkavállalóknak, mind a vállalatoknak.

A cégek, akik betartják a törvényeket és a szabályozásokat, nehezen tudnak versenyezni azokkal, akik nem. A hatóságoknak be nem jelentett dolgozók nehézségeknek lehetnek kitéve, mint például a társadalombiztosítási jogok hiánya betegség esetén, nyugdíjjogosultság hiánya, munkanélküli ellátások hiánya, stb.

A feketemunka hatásai a szociális védelmi rendszerek életképességét fenyegethetik, és veszélyeztethetik a munkaügyi jogszabályokat és a kollektív szerződéseket.

A feketemunka akadályozza a megfelelő munkahelyek létrehozását, és így gyengíti a lehetőségét a sikeres foglalkoztatási politikának.

A feketemunka a tisztességtelen versenyt szimbolizálja, és így a munkáltatók, és a munkavállalók érdeke is, hogy harcoljanak ellene.

Az EFFAT és a HOTREC egyetért az Európai Parlament javaslataival, amelyek a következők:

3. A tagállamok ösztönözzék a rendszeres munkát, ezen belül szélesítsék az adómentes jövedelem sávokat és csökkentsék a munkaadók számára a nem bérjellegű költségeket.

5. A tagállamok folytassák az adó és társadalombiztosítási rendszerek reformját, mert így csökkenhetnek a munkavállalók adóterhei.

8. A feketemunka elleni fellépés átfogó megközelítést igényel, amely magában foglalja az ezzel kapcsolatos ügyek nyomon követését és ellenőrzését, a gazdasági és intézményi keretet, valamint az ágazati és territoriális fejlesztéseket, a több szinten összehangolt cselekvést, és valamennyi érdekelt részvételét.

10. A Bizottság a feketemunka elleni fellépés során legyen kezdeményezőbb, annak érdekében, hogy az uniós munkajog korszerűsítése ne korlátozódjon pusztán az elméleti szintre, hanem hatékony és magas szintű politikává váljon, és biztosítsa a jobb munkaminőséget és a tisztességes foglalkoztatást.

17. A Bizottság nyújtson be javaslatokat annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy általánosan elfogadott módszert a feketemunka mérésére, nemek és ágazatok szerinti bontásban, mivel jelentősen eltér azon nők és férfiak száma, akik be nem jelentett munkásként dolgoznak a különböző szektorokban, aminek a közvetett hatása a férfiak és nők közötti bérszakadék.

18. Hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül szükséges egy közösségi szintű platform felállítása, szoros együttműködésben a tagállamokkal, a szükséges információkkal egy megbízható adatbázis létrehozásához, ami a feketemunkát jegyzi az Unión belül, tekintettel a nemekre, és különösen a nők helyzetére.

20. A Bizottság fontolja meg egy adatbázis felállítását, amely rögzíti a tagállamok különböző megközelítéseit és módszereit a feketemunka mérésére, ezzel elősegítvén a bevált gyakorlatok megosztását, a tudás átadását, és a végrehajtott intézkedések megvalósíthatóságát.

23. A tagállamok csökkentsék a feketemunka gazdasági vonzerejét annak biztosításával, hogy az adó és szociális védelmi rendszerek egyszerűbbek, átláthatóbbak és hozzáférhetőbbek legyenek.

26. Bármilyen sikeres reform a gazdasággal vagy adóval kapcsolatos rendeletekben, és bármilyen védőintézkedés a szociális rendszerben, függetlenül attól, hogy mely tagállamban alkalmazzák, integrálandó vagy figyelembe veendő a feketemunkával kapcsolatos kulcsfontosságú lépések sorában.

27. A tagállamok ösztönözzék azokat, akik vállalják, hogy a feketemunkát formális gazdasági problémaként kezelik

29. A tagállamok használják ki a rendelkezésre álló politikai eszközeiket, megelőző lépéseket és szankciókat kombinálva azért, hogy a feketemunka szabályos foglalkoztatássá alakuljon, és ahol lehetséges, koordinálják ezen eszközök használatát annak érdekében, hogy nagyobb koherenciát érjenek el a belső piacon.

30. A szociális partnerek a tagállamokban is fontos szerepet játszanak a feketemunka elleni harcban. A Bizottság és a tagállamok támogassák jobban a munkaadói szervezeteket és a szakszervezeteket ebben a harcban, mivel a be nem jelentett munkavállalókat nem védik egészségvédelmi és TB jogszabályok, minimálbér szabályozások, és nincs meg a lehetőségük arra, hogy csatlakozzanak a szakszervezetekhez.

38. Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozásoknál csökkentené a feketemunka használatát, és elősegíti az üzleti tevékenységet az Unióban.

60. Kampányok létrehozása a feketemunka megelőzésére, információkkal és figyelemfelkeltő kezdeményezéssel mind közösségi, nemzeti és helyi szinten, a szociális partnerek, hatóságok, kereskedelmi kamarák, munkaügyi központok, iskolák, prefektúrák, ellenőrzési és büntetőrendszerek bevonásával.

62. A tagállamok fordítsanak több közpénzt a figyelemfelkeltése. Többek között az Európai Szociális Alap és a Közösségi Program a Foglalkoztatásért és a Társadalmi Szolidaritásért nevű szervezetek szerint a figyelemfelkeltő tevékenységeknek hangsúlyozniuk kell a szankciókat, a költségeket, a feketemunka kockázatait, és a törvényes munka előnyeit, mert a tudatosság növelése az egyik fő célkitűzése a Lisszaboni Stratégiának. Fontos, hogy a szociális partnerek is aktív szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Az EFFAT és a HOTREC meggyőződése, hogy a feketemunka elleni harc az egyik legfontosabb eleme az Európai Foglalkoztatási Stratégiának. Aggodalmukat fejezik ki a negatív képről, amit a nagy mértékű feketemunka vetít az ágazatra.

A 2002. novemberi ’Közös Nyilatkozat az EU bővítésről’ kimondja, hogy az EFFAT és a HOTREC elítéli az illegális munkát, és a hozzá kapcsolt szervezetek bármilyen kezdeményezését támogatja, aminek a célja elkerülni a kizsákmányolást és a szociális dömpinget.

Az európai szociális partnerek kezdeményezései nemzeti, regionális és helyi szinten a következőket tartalmazhatják:

• közös információs kampányok
• a tudatosság növelésének elősegítése a szervezetek között
• a közös elkötelezettség kinyilvánítása a feketemunka megelőzésére és legyőzésére
• példák összegyűjtése és terjesztése a sikeres módszerekről a feketemunka legyőzésére az ágazatban, és ezeknek az Eurofund „tudás bankjába” való betáplálása

A közös nyilatkozatok a következőkre hívják fel a figyelmet:

• a pénzügyi és adminisztratív terhek enyhítése
• a toborzáshoz és a menedzsmenthez köthető adminisztrációs eljárások egyszerűsítése
• a törvényes munka ösztönzése
• megfelelő ellenőrzési és szankcionálási mechanizmusok

Brüsszel, 2011. január 28.

Vissza a tetejére

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet

a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában, valamint-a 21. § tekintetében - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. intézmény: a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására e rendelet szerint jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság,
2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs,
3. szolgáltató: az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az e rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja,
4. elektronikus utalvány nyilvántartás: az intézmény által vezetett, a munkáltatók által a munkavállalók számára, béren kívüli juttatás formájában biztosított elektronikus utalványok
a) munkáltatónként,
b) munkavállalónként,
egyedi beazonosíthatósággal, egységes elektronikus rendszerben vezetett nyilvántartása,
5. lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik a települési önkormányzat illetékességi területén.

2. A Széchenyi Pihenő Kártya működési rendje

2. § (1) Az elektronikus utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel.
(2) Az SZJA törvény 71. § 6) bekezdés f) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát (a továbbiakban: kártya) műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani, amely:
a) kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója, és a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikuspénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas,
b) az elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül elektronikus információcserével az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető,
c) lehetővé teszi, hogy használatával a támogatás céljának megfelelő szolgáltatás az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásban részesült munkavállaló, valamint közeli hozzátartozója számára a munkáltató által biztosított és az elektronikus utalvány nyilvántartásban nyilvántartott elektronikus utalványok terhére igénybe vehető legyen, és
d) használatakor a szolgáltató az elfogadott elektronikus utalványt az intézménynek elektronikusan továbbítja, ami alapján az intézmény azt beváltja.
3. § (1) Az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatást az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részére kizárólag az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás érkezhet.
(2) Az intézmény a munkáltató megrendelése alapján, munkavállalónként személyes elektronikus utalvány nyilvántartást nyit, amelyen naprakészen vezeti az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen juttatott munkáltatói támogatás egyenlegét.
(3) A támogatás juttatása során a munkáltató elektronikus utalványokat vásárol az intézménytől és azokat az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára. Az utalvány vásárlás és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet.
(4) A munkáltató az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímen juttatott éves támogatást a béren kívüli juttatásokról szóló jogszabály, megállapodás, utasítás vagy szabályzat, nyilatkozat szerint biztosítja.
4. § (1) A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (a továbbiakban: társkártya) a munkáltatójánál.
Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltató felé.
(2) A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett.
5. § (1) A szolgáltató - a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:
a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.),
c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.),
e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.),
f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.),
g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.),
h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.),
i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.),
j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),
k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13),
l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).
(2) Az (1) bekezdés b)-l) pontjában meghatározott szolgáltatások csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatással együttesen vehetők igénybe a kártyával, a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás szerint rendelkezésre álló elektronikus utalványok terhére.
(3) A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.
6. § Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül történhet.
7. § (1) Az intézmény úgy köteles kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen.
(2) Más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető gazdasági társaság az intézmény felé díjat számolhat fel, amely az intézmény és a működtető gazdasági társaság megállapodásától függ, de ennek mértéke nem haladhatja meg a beváltott elektronikus utalványok összértékének 0,3%-át.
8. § (1) Az intézmény köteles elérhetővé tenni a munkavállaló részére a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban, valamint a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás egyenleg lekérdezhetőségét telefonon. (2) Az intézmény köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra.
9. § (1) Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni.
A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére.
(2) Az intézmény a személyes elektronikus utalvány nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt. A nyilvántartás megszüntetéséről és a kártya visszavonásáról az intézmény előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet.
(3) A kártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatás esetén az intézmény köteles lejáratkor új kártyát biztosítani .

3. A kártyához kapcsolódó díjak és jutalékok

10. § (1) A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.
(2) A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint az intézmény, illetve a szolgáltató viseli.
(3) A (2) bekezdés szerinti összes költségnek az intézmény által a szolgáltató felé felszámított része nem lehet több, mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított utalvány beváltási forgalom 1,5%-a, amelyet az intézmény a kártyával közvetlenül összefüggő működési és marketing költségeire fordít. Az intézmény köteles e költségeit számviteli rendszerében elkülönítetten nyilvántartani.
11. § Minden munkavállaló számára 1 darab társkártya kibocsátása ingyenes. További társkártyák előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot. Az ingyenesen kibocsátott társkártya használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.
12. § Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén az intézmény a kártya-előállítás és kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot.

4. A kártyakibocsátás feltételei

13. § A kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - ide nem értve a természetes személyt - jogosult, amelyet határozatlan időre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétől számított még legalább 5 év határozott időtartamra alapítottak, és amely a vele a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti ugyanazon elismert vagy tényleges vállalatcsoportként működő gazdasági társasággal együttesen megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen,
b) az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik,
c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
14. § Az intézménynek, és a szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kötelezettségek és a rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítható.
15. § (1) Az intézmény a kártya ki bocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.
(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének - ideértve az intézmény végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésének elhatározását - feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik intézmény vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.
(3) A (2) bekezdésben előírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethető meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződés esetén a korábbi intézmény kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai (követelései) az új intézményre szállnak át; az új intézmény a kártyakibocsátásról, valamint utalvány elfogadásról szóló szerződésekben a korábbi intézmény jogutódja.
16. § (1) Az e rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörébe tartozik.
17. § Az intézmény a kártyakibocsátásra irányuló szolgáltatási tevékenység megkezdéséről haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül utólagosan értesíti a Hatóságot, amely erről az irányítását ellátó minisztert (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja, és az értesítést tevő intézményt nyilvántartásba veszi.
18. § Az ellenőrzést a Hatóság a miniszter által utasításban kiadott ellenőrzési terv, továbbá a miniszter egyedi utasítása alapján végzi. A Hatóság az ellenőrzései eredményéről, megállapításairól 6 havonta, valamint eseti kötelezés alapján jelentést tesz a miniszternek.
19. § Ha a Hatóság eljárása során megállapítja az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek-így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, és a jogsértéssel elért előnynek- figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az ellenőrzöttet azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Hatóságot,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a kártya kibocsátását,
e) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
f) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett szervezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségének, üzletének ideiglenes bezárását, ha az a kártyával rendelkezők széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.

5. Záró rendelkezések

20. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
21. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:)

"f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban."

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Vissza a tetejére

Vissza a tetejére

Készül a vendéglátásra vonatkozó Jó Higiéniai Gyakorlat útmutató, melyhez várjuk véleményüket, javaslataikat!

Az élelmiszerjogról, ezen belül az élelmiszer-biztonság megteremtését célzó szabályozások elsődleges feladata az emberi élet és az egészség magas szintű védelme. Ennek két alappillére az élelmiszerjog általános elveiről szóló és követelményeiről szóló, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról, és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szól 178/2002. EK Rendelet, valamint az Európai Parlament és Tanács 852/2004 EK. Rendelete az élelmiszer-higiéniáról. Ezek a rendeletek általános megfogalmazásúak, keret szabályokat és csak az elérendő célt, illetve a fő követelményeket határozzák meg, nevezetesen az élelmiszer-biztonság garantálását, a fogyasztók egészségének védelmét.

Mindezek megvalósulását a HACCP rendszereken alapuló Jó Higiéniai Gyakorlat jelenti, amely a legalapvetőbb feltételeket és szabályokat tartalmazza. . A 852/2004/EK rendelet megfogalmazza, hogy „a helyes gyakorlatról szóló útmutatókkal kell ösztönözni a megfelelő higiéniai gyakorlat alkalmazását „Ezt a célt szolgálják a szakáganként kidolgozott Nemzeti Útmutatók, amelyekben megjelennek a konkrét szabályozások.

Célunk, hogy a vendéglátás Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutatója (GHP) a szükséges követelményeket kivitelezhető, a mindennapi életben alkalmazható, a nemzeti sajátosságokat, technológiákat figyelembevevő, a szakma által elfogadott, megvalósítható, a mai higiéniai elvárásoknak is megfelelő és az élelmiszer-biztonságot szavatoló szabályozások készüljenek a közösségi étkeztetés és a vendéglátás valamennyi területe számára.

Az útmutató készítésére még 2008-ban alakult meg egy munkacsoport, amelynek tagjai a szakmai civil szervezetek képviselői és társadalmi munkában végzik tevékenységüket. A közelmúltban megjelent 62/2011.(VI. 30.) VM rendelet kapcsán a munkacsoport elkészítette a mellékelt munkatervét a feladatok elvégzésére. A munkaterv szerint egy-egy témának a szakmai szervezetekből és a hatóság képviselőiből is van felelőse.

A munkacsoport ülései nyitottak, azokon a vendéglátó szakemberek közül bárki résztvehet és csatlakozhat a munkabizottság tevékenységéhez.

Az ülések helyszíne:Budapest, IX. Mester u. 81. MGSZH. Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság földszinti tanácsterme.

A munkaterv, az ülések jegyzőkönyvei és az egyes fejezetek már megtárgyalt anyagai itt elolvashatók

http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/vendeglatas_ghp

A munkaanyagok kezelésénél felhívjuk a figyelmüket a következőkre:

Baloldalon az adott fejezetekhez kapcsolódó jogszabályokból idézett szövegrészek találhatók, melyeken természetesen ebben a munkafolyamatban változtatni nem lehet. Jobb oldalon találhatók a munkacsoportban kidolgozott szöveg tervezetek, amelyek alakíthatók. Ezekhez várjuk a szakmai javaslatokat, melyet szövegszerűen, az útmutatóba beemelhető fogalmazásban kérjük megtenni.

Véleményüket, hozzászólásaikat folyamatosan a visz@t-online.hu e-mail címre várjuk.

Vendéglátás GHP Munkacsoport

Vissza a tetejére

39/2011. (X. 14.) NGM rendelet

a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
2. § A 2012. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározható.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2012. december 31-én hatályát veszti.

Vissza a tetejére